Dolgozat készítése mesterséges intelligenciával – így ellenőrizze a tényeket

Egyre több tanár próbálja ki, milyen a dolgozat készítése mesterséges intelligenciával. Az első tapasztalat többnyire biztató: néhány mondatos kérésre pillanatok alatt megjelenik egy rendezett feladatsor. A második már vegyesebb. Az egyik kérdés olyan fogalmat kér számon, amelyet az osztály még nem tanult. Egy másikban téves évszám szerepel. A harmadik jó, csak egészen más szóhasználattal, mint a tankönyv.

Ez az írás abban segít, hogy elkerülje ezeket a buktatókat. Megmutatjuk, miért téved egy általános chatbot, mit jelent a forráshoz kötött generálás, és hogyan ellenőrizheti gyorsan az elkészült dolgozatot.

Miért kerül kitalált tény a ChatGPT-vel írt dolgozatba?

A nagy nyelvi modellek, köztük a ChatGPT is, hatalmas mennyiségű szövegből tanultak. Egy kérésre a legvalószínűbb választ állítják össze. Ez sokszor meglepően jól működik, a modell azonban nem tudja, mi áll az Ön tankönyvében. Ha nem kap forrást, az általános ismereteiből dolgozik.

Ebből három jellegzetes hiba következik:

• Kitalált vagy pontatlan tények. A modell magabiztos hangon írhat le téves adatot, nevet vagy évszámot. Ezt a jelenséget hallucinációnak nevezik, és a chatbotok fejlesztői maguk is arra kérik a felhasználókat, hogy a fontos válaszokat ellenőrizzék.
• A tananyagtól eltérő tartalom. A kérdés lehet szakmailag helyes, mégis olyasmit kér számon, ami nem hangzott el az órán, vagy egy másik tankönyv felépítését követi.
• Idegen szóhasználat. A feladatok nem úgy szólnak, ahogyan Ön fogalmazna, ezért a diákoknak szokatlanok lehetnek.

A ChatGPT-vel készült dolgozat tehát nem feltétlenül rossz. Minden sorát ellenőrizni kell azonban, és ez sokszor elviszi a megtakarított idő nagy részét.

Mit jelent a forráshoz kötött generálás?

A megoldás egyszerű elvre épül: a mesterséges intelligencia ne az emlékezetéből, hanem az Ön által megadott anyagból dolgozzon. Ezt forráshoz kötött generálásnak nevezzük.

A folyamat nagyjából így zajlik:

1. Feltölti a tankönyv érintett fejezetét, a jegyzeteit vagy a korábbi óravázlatait.
2. A rendszer a kéréséhez illő részleteket keresi ki ezekből az anyagokból.
3. A modell ezekre a részletekre építve fogalmazza meg a feladatokat.
4. Ha az eszköz forráshivatkozást is ad, a feladatok mellett megjelenhet, melyik anyag melyik részletére támaszkodott.

A különbség a gyakorlatban is érződhet: a feladatok nagyobb eséllyel követik a tankönyv fogalmait és szóhasználatát. A forrás megadása azonban nem zárja ki a tévedést vagy a forráson túli állítást; az évszámokat, neveket és megoldásokat külön is ellenőrizze.

Dolgozat készítése mesterséges intelligenciával, lépésről lépésre

1. Gyűjtse össze a forrásokat

Elég az a fejezet vagy az a néhány oldal, amelyből a dolgozat készül. Minél célzottabb a forrás, annál pontosabb az eredmény. Beszkennelt vagy lefotózott oldalak is megfelelnek, ha jól olvashatók.

2. Fogalmazza meg pontosan a kérést

A „Készíts dolgozatot a fotoszintézisről” típusú kérés túl sok döntést hagy a gépre. Jobb, ha megadja:

• a témakört és az évfolyamot,
• a feladatok számát és típusát,
• a nehézséget és a pontozást,
• azt is, ami ne szerepeljen, például egy még nem tanult alfejezetet.

Egy jó kérés például így hangzik: „Témazáró dolgozat a hetedikes fizikatankönyv hőtani fejezetéből: nyolc feleletválasztós és négy számolásos feladat, közepes nehézség, összesen 40 pont.”

3. Nézze át a feladatokat a forrással együtt

Ne emlékezetből ellenőrizze a feladatokat, hanem vesse össze őket a tananyag megfelelő részletével. A megjelenő forráshivatkozás segíthet a keresésben, de önmagában nem bizonyítja, hogy az állítás pontos. Ha nem találja a feladat alapját a forrásban, javítsa vagy hagyja ki.

4. Igazítsa a saját stílusához

Ha a rendszer ismeri a korábbi dolgozatait, a feladatok megfogalmazása, a fejléc és a pontozás is ezekhez igazodik. Ha nem, most érdemes átírni azokat a részeket, amelyek idegenül hatnak.

5. Készítse el a párhuzamos változatot is

Hogy a padtársak ne egymásról dolgozzanak, általában két csoportra van szükség. A második változat akkor igazságos, ha ugyanazt méri, ugyanolyan nehézséggel. Ennek módszeréről külön írásunkban olvashat: Egyenértékű A- és B-csoportos dolgozat.

Milyen feladattípusok működnek jól?

A mesterséges intelligencia a legtöbb megszokott feladattípust el tudja készíteni. Mindegyiknél másra érdemes figyelni:

• Feleletválasztós: a rossz válaszok legyenek hihetők, és pontosan egy helyes válasz legyen.
• Igaz–hamis: kerülje a „mindig” és a „soha” típusú szavakat, mert ezek sokszor elárulják a megoldást.
• Kiegészítős: a hiányzó szó legyen egyértelmű, és szerepeljen a tananyagban.
• Összekötős és csoportosítós: legyen néhány felesleges elem is, hogy az utolsó párt ne lehessen kizárással kitalálni.
• Számolásos: minden számolást ellenőrizzen, a mértékegységekkel és a kerekítéssel együtt.
• Kifejtős: a javítókulcs sorolja fel, milyen elemeket vár a válaszban, és melyik mennyit ér.

Hogyan ellenőrizze az elkészült dolgozatot?

Néhány perc alatt átnézheti a dolgozatot, ha végigmegy ezeken a kérdéseken:

• Forrás: minden feladat mögött ott van a tankönyv megfelelő része?
• Tananyag: csak olyat kér számon, ami elhangzott az órán?
• Egyértelműség: a feleletválasztós kérdéseknek pontosan egy helyes válaszuk van? Nem árulja el egy szó a megoldást?
• Nehézség: a feladatok nehézsége a tervezett arányt követi?
• Pontozás: a pontszámok összege egyezik a tervezettel, és a javítókulcs megfelel a feladatoknak?
• Megjelenés: elfér a lapon, van elég hely a válaszoknak, és jól olvasható a betűméret?

Ez a lista a kézzel összeállított dolgozatnál is hasznos. A mesterséges intelligenciával készült változatnál azonban különösen az első két pontra figyeljen.

Gyakori hibák, és hogyan kerülheti el őket

Néhány hiba újra és újra előkerül, ha valaki először készít dolgozatot mesterséges intelligenciával. Mindegyik könnyen elkerülhető:

• Túl tág forrás. Ha az egész tankönyvet megadja, a feladatok olyan fejezetekből is származhatnak, amelyek nem tartoznak a témazáróhoz. Jelölje ki pontosan a fejezetet vagy az oldalakat.
• Hiányzó nehézségi szint. Ha nem mondja meg, milyen nehéz legyen a dolgozat, az eredmény gyakran túl könnyű vagy egyenetlen. Írja le azt is, hány feladat legyen könnyű, közepes és nehéz.
• Ellenőrizetlen javítókulcs. A feladatokat sokan átnézik, a megoldásokat kevesebben. Pedig a hibás javítókulcs csak javítás közben derül ki, amikor már késő. Oldja meg a feladatokat, mielőtt kinyomtatja a lapot.
• Túl sok feladat. A gép nem tudja, mennyi idő alatt dolgozik az osztálya. Gondolja végig, hogy a feladatok valóban beleférnek-e egy tanórába.
• Elmaradt végső átolvasás. Olvassa végig a kész lapot a diák szemével is: érthető minden utasítás, és egyértelmű, hová kell írni a választ?

Mire figyeljen az adatvédelemnél?

Dolgozat készítéséhez nincs szükség diákadatokra. Ne töltsön fel névsort, jegyeket vagy névvel ellátott, kijavított dolgozatokat. Tankönyvi fejezetet és más, szerzői joggal védett anyagot csak a használati feltételeknek és az intézményi szabályoknak megfelelően töltsön fel. Saját jegyzetet vagy korábbi feladatsort is érdemes átnézni, hogy ne maradjon benne személyes adat. Iskolai bevezetésnél egyeztessen az intézmény adatvédelmi felelősével az eszközök használatáról.

Hogyan segít ebben a Forma?

A Forma erre a munkafolyamatra épül. A feltöltött tananyagból, jegyzetekből és olvasható fotókból dolgozhat; a feladatokhoz tartozó forráshivatkozás segít az ellenőrzésben. A korábbi dolgozatokból tanult stílusmintát is figyelembe veheti, de a megfogalmazást érdemes az osztályához igazítania. Az elkészült dolgozat szerkeszthető, és Word- vagy PDF-fájlként menthető.

Ha szövegértési feladatlapot készítene, olvassa el az erről szóló útmutatónkat is: Szövegértési feladatlap készítése lépésről lépésre.